Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Légbeszívó szelep

A komplett lefolyórendszerek megfelelő működésének a jó lefolyók mellett sokszor elengedhetetlen feltételei a légbeszívó
szelepek. A szerepük egyrészről a lefolyóvezetékben keletkező vákuum kiegyenlítése az atmoszférikus nyomással,
másrészről a csatornagázok kijutásának megakadályozása. A következőkben választ adunk az alkalmazással kapcsolatos legtöbb kérdésre.

▲Nem kell a tető fölé vezetni az ejtővezetéket? Épületen belül több ejtővezeték esetén
legalább egy strangot szabadon hagyva ki kell vezetni a tetőn annak érdekében,
hogy a rendszerben bizonyos feltételek között létrejövő túlnyomás is ki tudjon
egyenlítődni (ÖNORM B2501 szerint megfelel passzívházakhoz is).


▲Hol van szükség légbeszívóra? A lefolyórendszerben a lefolyócsövet teljesen kitöltő un. telt szelvényű áramlás
kialakulásakor a távozó vízdugó mögött vákuum keletkezik, amely a szifonokból
kiszívhatja a vízbűzzár (a szifon méretezésétől függően) kisebb vagy nagyobb részét.
A légbeszívó szelepek a nyomás gyors kiegyenlítése folytán megakadályozzák
a szifonok leszívását, a bugyborékolást anélkül, hogy csatornaszagot engednének a helyiségbe.


▲Mikor kell légbeszívót beépíteni? A 4m-nél hosszabb oldalágakat ki kell szellőztetni, vagy lássuk el a lefolyóvezetéket
a legutolsó vízvételi helynél légbeszívó szeleppel. Az ejtővezetékek tetején is légbeszívó szelepet kell beépíteni.

▲Hol kell a légbeszívó szelepeket alkalmazni? Ejtővezetékeken az utolsó lefolyóág felett kell
elhelyezni (előnyös, ha a legfelső WC felett helyezhetjük el, mert így az ejtővezetéket
nem kell a tetőtérbe sem kivezetni. Utólagos, problémamegoldó beépítésnél a szifon és
a fali csatlakozás között is elhelyezhetőek kisebb légbeszívó szelepeink.


▲Hogyan működnek a légbeszívó szelepek? A levegő beengedését a légbeszívó szelepen
belül elhelyezett gumimembrán biztosítja, amely a lefolyóvezetékben kialakult vákuum
esetén a külső légnyomás hatására megemelkedik, szabad utat engedve a
levegőnek. Nyomásegyenlőség, vagy fordított nyomásviszonyok esetén a membrán az
üléken fekszik, illetve rászorul, zárva tartja a szelepet. Mivel a működésben nagy szerepe
van a gravitációnak, ezért a légbeszívókat csak függőlegesen szabad beépíteni.


▲Beépítés, környezeti hőmérséklet A légbeszívók betervezésénél, beépítésénél
gondoskodni kell a működéshez szükséges megfelelő levegő utánpótlásról, valamint
figyelembe kell venni annak a helyiségnek a hőmérsékletet, ahol a szelep elhelyezésre
kerül (ezt az EN12380-ra támaszkodva a DIN1986-100 szabvány szabályozza). Emellett a HL900N légbeszívó szelep az
A-I kategóriába került, amely a szélesebb, - 20°C-tól +60°C-ig terjedő hőmérséklet intervallumban is használható, ami a
különleges dupla falú, léghőszigetelt burkolatnak köszönhető.


▲A légbeszívó elhelyezhető a visszatorlási szint alatt is?
Igen, de csak akkor, ha a lefolyóvezeték a visszatorlás ellen biztosítva van.


▲Átemelő szivattyúk légbeszívójaként alkalmazható-e Nem, az átemelőknek a tetőn kivezetett külön
légbeszívó vezetékről kell gondoskodni

▲Karbantartás A légbeszívó szelepeket oly módon kell beépíteni, hogy azt hiba esetén bontás nélkül
lehessen karbantartani. A karbantartást segíti a légbeszívón lévő, levehető rovarfogó rács,
amelyen keresztül hozzáférhető és tisztítható a szelep.


▲Biztonság A lehető legmegbízhatóbb működtetés érdekében javasoljuk a légbeszívók
időközönként történő ellenőriztetését

Rendezés:
Nézet: